|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 12 találat | lapozás: 1-12 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Giurgiu, Mircia 2009. február 11.Leszbikusok fesztiválja zajlik Kolozsváron: a rendezvénysorozat megosztja a véleményeket, vannak, akik tiltakozni készülnek a meleg közösségek nyilvános fellépései ellen. Mircia Giurgiu PDL-s képviselő tüntetést kezdeményezett Kolozsváron a leszbikusok fesztiválja elleni tiltakozásként. „Egyszerű állampolgárként sok kolozsvárival együtt tiltakozom a leszbikusok fesztiválja ellen. Tiszteletben tartjuk ugyan a szexuális kisebbségek jogait, ugyanakkor fel kell lépnünk a családi értékek védelmében, hiszen a leszbikusok és homoszexuálisok nem lehetnek társadalmunk és gyermekeink példaképei – egy gyereknek normális családban kell felnőnie” – jelentette ki a képviselő. /Leszbikusok fesztiválja. = Krónika (Kolozsvár), febr. 11./2009. február 13.A Nemzetközi Leszbikusfesztivál elleni tüntetéssel kampányolt február 12-én Kolozsváron a Demokrata–Liberális Párt, bár a tüntetés szervezője, a PD-L-s Mircia Giurgiu képviselő tagadta, hogy a hagyományos keresztény értékrendet hirdető és a homoszexualitást elutasító felvonulásnak köze lenne a polgármester-választáshoz, a demonstráción PD-L-s kitűzőket és zászlócskákat osztogattak. „Eddig még senkinek sem volt mersze Kolozsvárt meleg városnak titulálni. Az utóbbi időben a homoszexuálisok egyre jobban reklámozzák magukat a sajtóban is, el szeretnék hitetni az emberekkel, hogy homoszexuálisnak lenni normális dolog. Tíz-húsz év múlva a gyermekeink már azt sem fogják tudni, hogy mi a normális” – háborgott Kende Júlia tanárnő. /Kampányfelvonulás a melegek ellen Kolozsváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./2010. június 16.Megnyílt az út a megszorító intézkedések előttMár csak az Alkotmánybíróság gördíthet akadályt Közismert vádaskodások, csípős megjegyzések, froclizások, hurrogások, füttyök és lökdösődés – így foglalható össze dióhéjban a bizalmatlansági indítvány tegnapi parlamenti vitája, amelyen eldőlt, hogy az Emil Boc vezette kabinet hivatalában maradhat. A kormány által javasolt megszorító intézkedéscsomag egyelőre csak az első, a parlamenti csatát nyerte meg, ami azt jelenti, hogy a kabinet sikeresen vette a 25 százalékos bér- és 15 százalékos nyugdíjcsökkentés megakadályozása érdekében felállított ellenzéki politikai akadályt. A kabinetnek azonban még az alkotmánybírósági jogi csatában is helyt kell állnia, és csak ezt követően írhatja alá Traian Băsescu a több mint hétmillió ember jövedelmét megnyirbáló kormányzati döntést. Nyugdíjasok és szakszervezetisek, valamint egyéb tiltakozók tették színesebbé a parlamenti vitát, amelyen testőrök tartották távol az újságírókat a kormányfőtől. A bizalmatlansági indítványt megszavazta több olyan törvényhozó is, akik a kormányoldalt erősítő pártokhoz tartoznak. A kormány megbuktatásával egyetértett a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) több képviselője, akik a függetlenek padsorában foglalnak helyet. A tegnapi szavazást követően minden bizonnyal további három képviselővel csökken a demokrata párti frakció, miután Mircia Giurgiu, Clement Negruţ és Teo Trandafir is az indítvány mellett voksolt. A nemzeti kisebbségek frakciójából is akadt egy képviselő, Nicolae Mircovici, aki lényegében a megszorító intézkedések ellen szavazott azáltal, hogy a bizalmatlansági indítvány mellett tette le a voksát. A voksolás után végzett összesítés szerint a bizalmatlansági indítvány csak 228 támogató voksot gyűjtött, ami azt jelenti, hogy nyolc szavazaton múlott a Boc-kormány sorsa. Az előzetes számítások szerint az ellenzéki pártoknak összesen 24 voksra lett volna szükségük a kormányoldal részéről. A szavazás végeredménye azt mutatja, hogy ezeknek a szükséges szavazatoknak csak a kétharmadát sikerült megszereznie az ellenzéknek. Az indítványt 197 honatya utasította el, és három érvénytelen voksot számoltak. A parlamenti vita során az ellenzéki honatyák ellenséges fogadtatásban részesítették Emil Boc miniszterelnököt, akinek a kiemelt nyugdíjak, és a törvényhozók átlagon felüli öregségi járandósága újraszámolásának a szükségessége melletti érvelésekor hangos hurrogásba kezdtek, és kifütyülték a kormányfőt, stadionok lelátóira emlékeztető hangulatot keltve. A kormányfőnek a parlament épületébe való érkezése sem zajlott incidensek nélkül, hiszen a miniszterelnök testőrsége kordont alakított ki a kormányfő köré, hogy az újságírók ne ostromolhassák kérdéseikkel Bocot. Egyes újságírók átbújtak az elkerített területre, ami miatt lökdösődés alakult ki Boc testőrei és a riporterek között. Az egyik újságíró inge látta kárát a testközeli harcnak, majd maga a kormányfő állította le a dulakodást azzal, hogy odaszólt a testőröknek: „Hagyjátok!”. A parlamenti vitában az ellenzék és a kormányoldal több képviselője került egymással vitába. Călin Popescu Tăriceanu volt liberális miniszterelnök utódát, Emil Bocot vette célkeresztbe, akiről kijelentette, hogy „szánalmas aktivista, akinek „a kezecskéjére az államfő koppint rá, a lábacskájára pedig a kormányban lévő kollégái”. A miniszterelnök sem hagyta szó nélkül a személye ellen irányuló támadást, és kijelentette, hogy Tăriceanu a „Rekordok Könyvébe” vonult azzal, hogy 2008-ban nyolc százalékos gazdasági növekedés mellett 5,4 százalékos államháztartási hiányt produkált, és a Román Kereskedelmi Bank privatizációjából befolyt pénzt szétosztotta fizetésekre és nyugdíjakra ahelyett, hogy autópályákat építtetett volna. A voksolást követően Emil Boc úgy vélte, hogy szerinte a parlament maximális felelősségről tett bizonyságot, Victor Ponta szociáldemokrata pártelnök pedig úgy értékelte, hogy a voksolás eredménye azt mutatja: a Boc-kormány már nem rendelkezik legitimitással, ezért az államfőnek a kormányfő lemondását kell kérnie. Szabadság (Kolozsvár) 2011. április 13.Azé a tér, aki belakja.Ezt hallhattuk számtalanszor a Fõtér esetében is. Ennek tükrében érdemes egy pillantást vetni a Mátyás-szoborcsoport újraavatására, illetve az azt követõ sajtóvisszhangokra. A nacionalista román politikusok és újságírók az esemény hangsúlyosan magyar jellegét kifogásolták, pontosabban, hogy kevés volt a román beszéd, a román zászló, ellenben volt sok magyar. A magyaroknak pedig egyik fõ kifogása az volt, hogy miért nem a téren rendezték az ünnepi Ghymes koncertet. A két fõ kifogást érdemes a címbeli mondás segítségével elemezni. Román hiányérzetek A románok esetében erre az eseményre vonatkoztatva ezúttal jogos volt a hiányérzet. Továbbvihetjük a gondolatot, hogy ez konkrétan abból is adódik, miszerint azé a történelmi személy, aki azt magáénak érzi. A románok számára ez az esemény nem volt esemény, Mátyás személyét nem érzik magukénak. Tulajdonképpen emiatt is volt magyar nemzeti ünnep jellege az egész rendezvénynek. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a szobrot a többségi lakosság a sajátjának is tekintheti olyanformán, mint Románia területén levõ mûalkotás, de a mûalkotást ihletõ Mátyást, vagyis a történelmi személyt és vezéreit nemigen van okuk magukénak érezni. Ezúttal azonban nem is a történelmi tények tisztázása a célom, megtették ezt a magyar történészek sokszor. Mátyás románosítása, akárhogy is szépítjük, egy történelmi frusztráció eredménye, amely minden magyar pozitív történelmi személyt románosítani akar: ha már nem lehet tagadni fontosságát és történelmi nagyságát, hát akkor legyen román. Akárcsak Hunyadi János, Kinizsi, Bethlen, Dózsa és megannyi lefordított, románosított nevû erdélyi személyiség, akik összességükben Erdély magyar történelmének magyar jellegét is erõsítik. A történészek átírhatják a Mátyás nevét, származását, ellenben attól még nem lesz népszerû a román tömegek körében. Amíg a román közbeszéd leragad annál, s csupán annyit tart fontosnak, hogy nagy király volt, meg ráadásul Magyarország királya - s állítják õk, hogy román létére -, addig azonban nem vonul be a román legendáriumba, nem lesz a népszerû mesék hõse, s így nem lesznek kíváncsiak a valós történelmi személyiség valós történelmi tettére sem. Addig bizonyítani és tudni is csak azt kell, netán illik és érdemes, hogy román volt, s esetleg azt is, hogy egy csatában azért mégis megverték a románok. Pontosabban a moldovaiak, mert a román szó akkor még nem létezett. Ami szintén nem fedi a valóságot (a Szabadság oldalain is megjelent nemrég egy ezt bizonyító cikk, amelyben korabeli pontos adatokat dolgozott fel egy történész). Jellemzõ módon, a Szociáldemokrata Párt (PSD) nyilatkozatában a helyi szervezet elnöke, Remus Lãpuºan városi tanácsos ezt a hülyeséget hirdetõ Iorga idézetes tábla hiányát kérte számon a restaurált szobron és fenyegetõzött, hogy amint hatalomra kerülnek, visszahelyezik a táblát. Néhány frusztrált politikus még felemlegette a román jelleg hiányát, megpróbált politikai tõkét kovácsolni magának a soviniszta indulatokból, de még román publicisták, fórumozók egy része is azzal válaszolt, hogy ugyan ki akadályozta meg õket vagy a román tömegeket abban, hogy kivonuljanak román zászlókkal ünnepelni? Senki. Csak egyszerûen nem érzik magukénak Mátyást, a román történetírásra rátelepedett politikai propaganda ellenérzéseket tudott szülni, pozitív elfogadást nem. Ilyen egyszerû. A Demokrata Liberális Párt képviselõjét, Mircia Giurgiut is zavarta a sok magyar zászló és egyes fordítások hiánya, ezt utólag nyilatkozta. Legfeljebb azt tapasztalhatta õ is, amit egy átlagmagyar, ha bármelyik román ünnepre téved. Azzal a különbséggel, hogy a hivatalos román ünnepségeken egyáltalán nincs fordítás. Szóval hiányérzetüket, frusztrációjukat illetõen rossz helyen tapogatóznak a román nacionalisták: nem a román jelleg hiányával kellett volna bajlódniuk, hanem azt tudomásul venni, hogy Mátyás király hiányzik a román nemzeti panteonból, bármennyire is erõltetik románságát. Magyar hiányérzetek: okok, pletykák A magyarok, fõleg a fiatalok azt kérték számon, hogy miért nem ünnepelhettek este is a Fõtéren? Román együtteseknek szabad, magyaroknak nem? Minduntalan visszatérõ, nem nyilvános kérdés volt, többek között a blog-szférában (például Kiss Olivér blogján- www.koliver.wordpress.com -, ahol több kommentárt is lehetett olvasni.) A Fõtér átrendezésekor többen hangoztatták, még magyarok is, hogy rock-koncertet nem szabad tartani a Fõtéren. Tetszik, nem tetszik, a Fõteret azóta már átalakították, a külalak megváltoztatásával pedig a tér funkciója is megváltozott: dísztérbõl, reprezentatív fõtérbõl, korzóból, parkosított pihenõtérbõl régészeti bemutatóhely lett, télen korcsolyapálya, idõnként zsibvásár, könyvvásár, de mindenek elõtt városi rendezvények helyszíne lett. Ilyenformán hatványozottan érvényes az, amit a tér átalakítása mellett érvelõk hangoztattak: a tér azé, aki belakja megtölti tartalommal. Ha ebbõl kivonjuk magunkat, akkor az olyan-amilyen térrõl mi magunk mondunk le. Ezen változtatni egyhamar most már nem lehet, de még belakhatjuk a teret, rendezvények helyszíneként mi is használhatjuk, ha már ez lett egyik fõ funkciója. A Kolozsvári Magyar Napokon a Beatrice koncertet szintén számûzték a Fõtérrõl, az Apáczai líceum fogadta be udvarára. Elzártsága miatt jóval kevesebben vettek részt rajta, mint amennyi nézõt-hallgatót vonzott volna fõtéri rendezvényként. Nem lehet tudni, hogy a szoborcsoport újraavatása alkalmával miért nem koncertezhetett a Ghymes sem a Fõtéren, hivatalos verzió nincs, az említett blogon is csak találgatások jelentek meg. Hivatalos magyarázat híján pletykák, gyanúsítgatások terjedtek. Feltételezem, hogy nem a román polgármester vagy más román személy akadályozta meg, hiszen akkor már régen megnevezték volna a bûnöst, lenne kire ujjal mutatni, és lehetne mártíroskodni. Két változat lehetséges: vagy szervezési hiba volt, vagy kishitûség illetve gyávaság. Elsõ esetben az EMNT, második esetben az RMDSZ térfelén van a labda valakinél. Vagy a szervezõk tévedtek a hivatalos eljárásban, késõn vagy nem megfelelõen adtak le kérvényt (tény, hogy a reklámozás is elég késõn indult), vagy egy(es) magyar (valószínûleg választott), döntéshelyzetben levõ vezetõ(k) kishitûségbõl nem merték felvállalni, engedélyezni, engedélyeztetni azt, hogy egy nagy méretû magyar koncertet tartsanak a Fõtéren, és ezáltal belakjuk a teret, szabadon ünnepeljünk. Netán lehet egy harmadik, bár kevésbé valószínû változat is, ami nem jelenik meg a Kiss Olivér blogján levõ kommentek közt sem: korlátoltságból, tudatlanságból, stílusa miatt nem engedték, nem akarták, mert nem ismerték a Ghymest, népszerûsége alapján rock-zenekarra számítottak, netán nem merték maguk ellen hangolni azokat, akik így gondolkoznak az együttesrõl vagy elítélõen vélekednek a koncert Fõtéren tartásáról. Mert voltak, akik korábban a sajtóban is azon meggyõzõdésüket hangoztatták, hogy rock-koncertnek nincs helye a Fõtéren. A konzervatív, elsõsorban az idõsebb, s talán még befolyásos magyar generáció egy része valóban idegenkedik, irtózik e mûfajtól. A Magyar Napokon egy rock-zenekarról volt szó, most meg egy enyhén rockos beütéseket is tartalmazó, de elsõsorban magyar népzenén alapuló, egyedi hangzásvilágú együttesrõl volt szó. A tiltakozó réteg, generáció általában nem is megy el ezekre a koncertekre, ezért nem az õ véleményük kellene mérvadó legyen, nem eszerint kellene helyszínt választani egy koncertnek. Amennyiben kishitûségbõl, a Noua Dreaptã vagy egyéb hõzöngõktõl való félelmükben nem merték felvállalni helyszínként a Fõteret elkényelmesedett döntéshozó(k), akkor az illetõ(k) gyakorlatilag már feladtá(k) a Fõteret. Ebben az esetben már nem a képviselt közösség érdekeit képviseli(k) az illetõ döntéshozó(k). �?nneplés, önünneplés, PR Hiányoltam, hogy nemigen jelent meg kritika magyar oldalon a szoboravatás programjáról, tartalmáról: ez a március 15-i ünnepségekre emlékeztetett, és pont a hangulatbeli közös elem szúrta a szemet leginkább. Konkrétan az, hogy a politikusok önünneplésre rendezkedtek be. Emiatt sokan már egyre ritkábban, vagy egyáltalán nem mennek el az ilyen jellegû ünnepségekre: egy kis emelvényen valakik mond 2011. május 17.Kisebbségellenes törvényjavaslatot fogadtak el a képviselõházbanHallgatólagosan elfogadta kedden a képviselõház Mircia Giurgiu független képviselõ törvénymódosító javaslatát, amelynek értelmében a tavaly elfogadott oktatási törvénybõl kiiktatnák azon paragrafusokat, amelyek a földrajz és a történelem anyanyelven való oktatását rögzítik a kisebbségi diákok számára. Az alsóház oktatási bizottsága a javaslat elvetését indítványozta, ám mivel arról a május elsejei határidõig nem szavazott a ház, hallgatólagosan elfogadottnak tekintendõ. A döntéshozó kamara ugyanakkor ebben az esetben a szenátus. Bokor Tibor RMDSZ-es szenátor, a szenátus oktatási bizottságának tagja a Krónika kérdésére elmondta: kevés esélyt lát arra, hogy a felsõház megszavazza a módosítást, ugyanis ehhez azt elõbb az oktatási bizottságban napirendre kellene tûzni. Mivel azonban ott többségben vannak a koalíciós pártok képviselõi, megvan a lehetõség arra, hogy mindannyiszor leszavazzák az ellenzék erre irányuló javaslatait. A politikus abban az esetben sem lát sok esélyt a módosítás elfogadására, ha az mégis a plénum elé kerülne. Mint kifejtette, a kormányoldal jelenleg egyfõs többséggel rendelkezik a felsõházban - ez 69 szavazatot jelent. Ugyanakkor az utóbbi hónapok tapasztalata azt mutatja, bármely oldalnak nehéz ekkora többséget összeszedni, és nem látok arra esélyt, hogy az ellenzéknek ez most sikerülne - hangsúlyozta. Hozzátette ugyanakkor, akár az is megtörténhet, hogy a plénum elé engedik a módosító javaslatot, hogy az legyen koalíció próbaköve. Elõbb-utóbb meg kell vizsgálnunk, valóban mûködõképes-e a koalíció - indokolta felvetését Bokor Tibor. Mint arról beszámoltunk, a jogszabályt a kormány felelõsségvállalással, azaz parlamenti vita lehetõsége nélkül terjesztette a honatyák elé, s mivel nem került sor bizalmatlansági indítvány benyújtására, az automatikusan elfogadottnak minõsült december végén. A jogszabály lehetõvé teszi a kisebbségi diákok számára Románia földrajzának és történelmének anyanyelven való tanulását, valamint azt, hogy a románt idegen nyelvként tanulják. Krónika (Kolozsvár) 2011. május 18.Kelemen Hunor állásfoglalása az oktatási törvényrõlKelemen Hunor szövetségi elnök kijelentette, tárgyalt a Demokrata Liberális Párt elnökével, aki biztosította az RMDSZ-t arról, hogy a Szenátusban megakadályozzák az oktatási törvény azon cikkelyének módosítását, amely a földrajz és a történelem anyanyelven történõ oktatására vonatkozik. Mint ismert, tegnap a Képviselõház hallgatólagosan elfogadta Mircia Giurgiu független képviselõ erre vonatkozó törvénymódosító javaslatát. Tegnap este Emil Boc pártelnökkel errõl beszéltem, és õ ígéretet tett arra, hogy a Demokrata Liberális Párt álláspontja nem változott meg, és a Szenátusban, ami a döntõ ház, ez a törvénytervezet megbukik. A kormányzás alatt eddig a nagyobbik kormánypárt a megkötött egyezségeket megtartotta és én bízom abban, hogy ezt fogja tenni az elkövetkezõ idõszakban is - nyilatkozta a Szövetség elnöke. Hozzátette, a Szenátusban ugyan csupán egy fõs többsége van a koalíciónak, de egy jó mozgósítással, fegyelemmel a törvény megbukik. Nem áll szándékában senkinek, hogy a néhány hónappal ezelõtt elfogadott tanügyi törvényt módosítsuk. Ez nem áll a mi szándékunkban sem, nem áll a Demokrata Párt szándékában sem, és ezért én bízom abban, hogy ezt a számunkra nagyon rossz üzenetû bakit tudjuk korrigálni a Szenátusban. Senkinek nem áll szándékában most egy politikai válságot elõidézni, mert ez nyilván nagyon megviselné a romániai gazdaságot és társadalmat. Azt gondolom, hogy bölcsen és felelõsen kell eljárni ebben az ügyben, bár a tegnapi hallgatólagos elfogadása a törvénytervezetnek bennünket elgondolkodtatott, hogy van-e többsége vagy nincs a kormánynak ahhoz, hogy a Parlamentben elfogadjon, vagy éppen visszautasítson törvénytervezeteket - fejtette ki Kelemen Hunor. Következtetésképpen még elmondta, a koalíciós partnerek is tudják, hogy amennyiben ezek a cikkelyek a törvényben módosulnak, az RMDSZ-re tovább, mint koalíciós partnerre nem számíthatnak. Erdély.ma 2011. május 18.Belföldi hírekMarkó Béla keménykedik Az RMDSZ-nek szembe kellett néznie azzal, hogy Magyarország és a magyar kormány részérõl barátságtalan üzenetek, szimpátiák, valamint ellenszenvek alapján meghozott döntések születnek - jelentette ki Markó Béla, a szövetség volt elnöke az Erdélyi Magyar Televízió (ETV) Többszemközt címû mûsorában. Elmondta: a Magyarországról származó megosztási törekvések dacára a szövetség a februári kongresszus után is jóhiszemûen viszonyult a magyar kormányhoz. Kelemen Hunornak és az RMDSZ-nek a kongresszus után az volt a kötelessége, hogy jóhiszemû legyen - tette hozzá Markó. Most viszont már tényleg azt kell mondanom: itt az idõ, hogy egy-két dologról nagyon nyersen és keményen elmondjuk a véleményünket - utalt az Iskola Alapítvány körül kialakult helyzetre. Rossz és szubjektív döntésnek tartja, hogy az ösztöndíjak odaítélésének rendszerét próbálják megváltoztatni, mások kezébe adni. Annak idején az RMDSZ rendkívül sokat dolgozott azért, hogy Romániában is lehetõvé váljon az oktatási-nevelési támogatások folyósítása, hiszen a Nãstase-kormány meg akarta akadályozni, hogy a szülõk maguk kapják meg a pénzt - mondta. Szerinte sok probléma lesz még abból, hogy valakik bele akarnak nyúlni az erdélyi magyar politikai életbe, és nevetséges, rossz, veszedelmes megfontolásból át akarnak rendezni, el akarnak rontani valamit. Kifogásolt oktatási törvény A képviselõház tegnap hallgatólagosan elfogadta Mircia Giurgiu képviselõ törvényjavaslatát, miszerint töröljék az oktatási törvénybõl a történelem és a földrajz kötelezõ anyanyelvû oktatásáról szóló elõírást. A javaslat szerint törölnék a 2011/1-es törvény 46. cikkelyének 8. bekezdését, melynek értelmében a nemzeti kisebbségek elemi, gimnáziumi és líceumi oktatásában Románia történelmét és földrajzát anyanyelven tanítják, a román tanítási nyelvû osztályokéval azonos tanterv és tankönyvek szerint, azzal a kikötéssel, hogy a tanulóknak román nyelven is el kell sajátítaniuk a román földrajzi és tulajdonneveket. A törvénykezdeményezés hallgatólagosan elfogadottnak minõsül, mert a vitára és a végsõ szavazásra kijelölt 2011 2011. május 19.Hogyan tovább, RMDSZ?Egymás után érik a romániai magyarságot a pofátlan arculcsapások bizonyos hangadó román politikai körök részérõl. Az orcátlanság netovábbja, hogy a már elfogadott oktatási törvénybõl az egyik nacionalista képviselõ, Mircia Giurgiu javaslatára törölnék azt az elõírást, amely kegyeskedik megengedni Románia történelmének és földrajzának anyanyelvû oktatását a kisebbségekhez tartozó diákoknak. A honatya elõterjesztését addig toszogatták, amíg végül nem került megvitatásra a képviselõházban a román ,,nemzetépítõ javaslat, így a módosítás hallgatólagosan elfogadottnak minõsül, s csak a szenátusnak van lehetõsége és alkalma arra, hogy az RMDSZ kormánykoalíciós részvételének egyik tartóoszlopát ne döntsék ki. A nemtelen manõver - amennyiben hinni lehet az RMDSZ-vezetõk nyilatkozatainak - a demokrata-liberálisokkal kötött szövetség felbontásával járhat. Arra most ne térjünk ki, hogy milyen is lenne annak a történelem- és földrajzoktatásnak a históriai igazságtartalma, amellyel anyanyelvükön barátkozhatnak a magyar iskolások és fiatalok, mert ezzel a kormányzati partneri szószegésrõl a figyelmet elterelnõk. Azzal se foglalkozzunk, hogy az uralgó román történetírás milyen mértékben tiszteli a történeti tényeket, mert ez elterelné a figyelmet a lényegrõl: az ország történelmének és földrajzának anyanyelvû oktatásáról. Hogy azért erre a jelenségre is idézzünk egy orcátlanságot: a kolozsvári Mátyás-szobor talapzatára vissza akarják vésetni Nicolae Iorga történelemtudósnak azt a históriai verdiktjét, miszerint Mátyás királyt csak az övéi, ªtefan cel Mare hûségesei voltak képesek legyõzni. Az ironizálást mellõzve bizonyos román politikai csoportosulások általános offenzívát indítottak a honi magyarság már meglévõ jogai ellen is. Hírlik, a rendõrségnél sem akarják érvényesíteni azt a számunkra meghirdetett kedvezményt, hogy magyar ajkú leendõ rendõrtiszteket és altiszteket toborozzanak. Számtalan eset igazolja, egy magyar nyelvû felirat, egy utcarészlet magyar megnevezése miatt szaggatják fel az ól hídlását. �?s közben az a helyzet, hogy az RMDSZ-vezetés - Markó Béla volt elnök nyilatkozatait figyelembe véve - félfrontos csatározásba kezdett. Mert amíg itthon sercegve ég koalíciós házunk fölött a zsúpfödél, az exelnök a Fideszt rekcumolja azért, hogy a magyar kormánykoalíció a határon túli magyar nyelvû iskolai oktatás támogatását lebonyolító és az ehhez hasonló privilégiumokat a civil szervezetekre, jelen esetben a pedagógus szövetségre bízza. Sylvester Lajos Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. május 19.Szakítással fenyegetõzik az RMDSZ (Koalíciós feszültségek)Az RMDSZ vezetõi kilátásba helyezték: a szövetség kilép a kormánykoalícióból, ha a szenátus elfogadja azt a módosító indítványt, melynek értelmében törölnék az új oktatási törvénybõl Románia földrajzának és történelmének anyanyelvû oktatását a kisebbségi diákok számára. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tegnap délutáni közleményében azonban arról tájékoztatott: tárgyalt Emil Boc miniszterelnökkel, a Demokrata Liberális Párt elnökével, és ígéretet kapott arra, hogy az indítvány meg fog bukni a szenátusban. Boc arról biztosította az RMDSZ-t, hogy pártja álláspontja nem változott az oktatási törvény kisebbségek számára kedvezõ elõírásairól, így ezeket továbbra is támogatják. A felsõházban azonban a kormánykoalíció rendkívül törékeny többséggel rendelkezik, csupán egy szenátorral vannak többen a kormányoldalt képviselõk az ellenzéki honatyákhoz képest. Mint ismeretes, az RMDSZ a nemrég hatályba lépett oktatási törvény egyik legfõbb vívmányának tekinti azt a rendelkezést, miszerint a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok az általános iskola felsõ tagozatán és a középiskolában is anyanyelvükön tanulhatják Románia földrajzát és történelmét. �?ppen ezt a kitételt törölné a jogszabályból Mircia Giurgiu független parlamenti képviselõ, aki módosító indítványt nyújtott be a törvényhozásban, s miután a megszabott határidõig nem tûzték napirendre a tervezetet, az hallgatólagosan elfogadottnak minõsül, és a döntéshozó kamarának számító szenátus elé kerül. Hirtelen harag Máté András, az RMDSZ képviselõházi frakcióvezetõje a keddi történésekrõl elmondta, az RMDSZ-frakció nevében kérte ugyan a jogszabály napirendre tûzését, de a kormánykoalíciót képviselõ honatyák közül alig néhányan voltak jelen az ülésteremben. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke leszögezte: a kormánykoalíció ,,megszûnik létezni ha a szenátusban nem sikerül megakadályozni a módosító indítvány elfogadását. Hozzáfûzte: már hetekkel ezelõtt figyelmeztette a koalíciós partnereket, hogy amennyiben nem sikerül megakadályozni ennek az indítványnak az elfogadását, akkor az problémát jelent a koalíció számára. Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ volt elnöke is úgy vélekedett, a koalíciót ,,felrobbantja ha a tervezet elfogadását nem sikerül megakadályozni. A történelem és a földrajz anyanyelven való oktatását kiiktató ,,demagóg és ultranacionalista kezdeményezés elfogadása a koalíció hibáira világít rá, a kezdeményezés fenntartása a koalíció széteséséhez vezethet - vélekedett kedd este Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Kormánypárti ígéretek Higgadtabb nyilatkozatok láttak napvilágot, miután Kelemen Hunor RMDSZ-elnök találkozott Emil Boc miniszterelnökkel, a Demokrata Liberális Párt nemrégiben újraválasztott elnökével. A szövetség tegnapi közleménye szerint a megbeszélésen a Demokrata Liberális Párt elnöke biztosította az RMDSZ-t arról, hogy a szenátusban megakadályozzák az oktatási törvény azon cikkelyének módosítását, amely a földrajz és a történelem anyanyelven történõ oktatására vonatkozik. ,,A kormányzás alatt eddig a nagyobbik kormánypárt a megkötött egyezségeket betartotta, és bízom abban, hogy ezt fogja tenni az elkövetkezõ idõszakban is - nyilatkozta a szövetség elnöke. ,,Nem áll szándékában senkinek, hogy a néhány hónappal ezelõtt elfogadott tanügyi törvényt módosítsuk. Ez nem áll a mi szándékunkban sem, nem áll a Demokrata Párt szándékában sem, és ezért én bízom abban, hogy ezt a számunkra nagyon rossz üzenetû bakit tudjuk korrigálni a szenátusban - magyarázta. Szerinte senkinek nem áll szándékában most politikai válságot elõidézni, mert ez megviselné a romániai gazdaságot és társadalmat. Elismerte: a keddi eset elgondolkodtatta az RMDSZ-t, hogy a kormánynak megvan-e vagy sem a parlamenti többsége egy-egy törvénytervezet elfogadására vagy elutasítására. Elmondta még: a koalíciós partnerek is tudják, hogy amennyiben ezek a cikkelyek a törvényben módosulnak, tovább az RMDSZ-re mint koalíciós partnerre nem számíthatnak. ,,Fegyelmet, jelenlétet, következetességet kérünk - szögezte le Kelemen Hunor, hangsúlyozva: az Emil Bockal folytatott tárgyaláson azt tapasztalta, hogy ,,nagyon határozott, nagyon elszánt ebben az ügyben. Sever Voinescu, a Demokrata Liberális Párt alelnöke is arról biztosította az RMDSZ-t, a szenátus nem fog rábólintani az indítványra, ugyanakkor elismerte, hogy a képviselõházban ,,mûködési hiba történt a koalíció gépezetében. Hasonlóan vélekedett Roberta Anastase képviselõházi elnök, aki szerint a kormánypáti frakciók fegyelmezettebb jelenlétére lett volna szükség. Az ellenzék bizakodó Gondot okozhat azonban, hogy a felsõházban meglehetõsen törékeny a koalíció többsége, hiszen a 137 szenátorból 69-en erõsítik a kormánypártok valamelyikét, azaz a Demokrata Liberális Pártot, az RMDSZ-t és a Románia Haladásáért Országos Szövetséget. Kelemen szerint azonban jó mozgósítással, fegyelemmel a törvény megbukik. �?ppenséggel a törékeny többségre alapoz az ellenzék: Ilie Sârbu, a szociáldemokraták felsõházi frakcióvezetõje például tegnap kifejtette: a Szociál-Liberális Szövetség nyitott az RMDSZ-szel való tárgyalásokra. Szerinte nincs esély arra, hogy a tervezetet a felsõházban megbuktassák. Gondjai vannak a demokrata-liberálisoknak a szenátusi frakcióban is, számos kormánypárti kolléga elégedetlen az alakulat kongresszusa után, sokan közülük erdélyiek, és õk bajba kerülhetnek, amikor az indítványról szóló szavazás eredményét nyilvánosságra hozzuk - magyarázta az ellenzéki politikus. ,,Az RMDSZ igen gyakorlatias, ezért úgy gondolom, nem csak a mai történéseket, hanem a szövetség jövõjét is szem elõtt tartja. A tárgyalások ajtaja nyitva áll az RMDSZ elõtt. Világos, hogy a DLP a közeljövõben nem tud eleget tenni az RMDSZ minden elvárásának - vélekedett a szociáldemokrata szenátor. Farcádi Botond Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. május 20.Aludtak-e a románul oktatásért kiabálók?Traian Bãsescu államelnök ma a Ziarul Financiar által szervezett vitán elmondta, hogy Románia történelmének és földrajzának románul tanítása esetében azok a képviselõk, akik most vádaskodnak mélyen aludtak és akkor ébredtek fel, amikor már átment a törvény. Figyeltem az elmúlt napokban is néhány, dühös nyilatkozatot, hogy aludtak a parlamentben és átment nem tudom én milyen törvény a románul tanításról a magyarok számára, mintha egy párt aludt volna. Mind aludtak a parlamentben és megszavazták a törvényt. Azok, akik kiabálnak, azok is mélyen aludtak, és akkor ébredtek fel, amikor a törvény már átment nyilatkozta Traian Bãsescu. Kifejtette, ez nem megengedett, ez felelõsség kérdése. Nem lehet dobálózni a szavakkal... Haragszunk, mert elaludtunk, a törvény átment, a politikai és gazdasági elemzõk a politikai instabilitás kockázatáról beszélnek fejtette ki az államelnök. A történelem és a földrajz anyanyelven való oktatását kiiktató demagóg és ultranacionalista kezdeményezés elfogadása a koalíció hibáira világít rá, a kezdeményezés fenntartása a koalíció széteséséhez vezethet - jelentette ki kedden a Mediafaxnak Markó Béla RMDSZ-es miniszterelnök-helyettes. Mircia Giurgiu törvényjavaslata szerint törölnék a 2011/1. számú törvény 46. cikkelyének 8. bekezdését, melynek értelmében a nemzeti kisebbségek elemi, gimnáziumi és líceumi oktatásában Románia történelmét és földrajzát anyanyelven oktatják, a román tanítási nyelvû osztályokéval azonos tanterv és tankönyvek szerint, azzal a kikötéssel, hogy a tanulóknak román nyelven is el kell sajátítaniuk a román földrajzi és tulajdonneveket. A törvénykezdeményezés hallgatólagosan elfogadottnak minõsül, mert a vitára és a végsõ szavazásra kijelölt, 2011. május elsejei határidõ lejárt. Az oktatási bizottság a tervezet elutasítását javasolta, a kormány pedig benyújtotta a tervezettel kapcsolatos álláspontját. E tervezet esetében a döntéshozó szerv a szenátus. Mediafax Nyugati Jelen (Arad) 2011. május 23.A szenátorok az anyanyelvû oktatás mellett szavaztakA szociáldemokrata szenátorok az anyanyelvû oktatás mellett szavaztak a szakbizottságban, így van rá esély, hogy egyesek a szenátusban is a Mircia Giurgiu-féle javaslat ellen voksoljanak. A múlt héten robbant ki heves vita, amikor a független képviselõ javaslata, miszerint mégsem lehetne magyarul tanulni a földrajzot és a történelmet, átcsúszott a parlamenten. Az RMDSZ a koalíció felbontásával fenyeget, amennyiben a döntõ szót kimondó Szenátus helyt ad a módosító javaslatnak. Kolozsvári Rádió Erdély.ma 2011. június 14.A magyar nyelvû oktatás esélyei Romániában - Jegelik a módosítástEgy hónapja hallgatólagos elfogadással átment a bukaresti képviselõházon az új tanügyi törvényt módosító indítvány, amely kivenné a jogszabályból Románia földrajzának és történelmének anyanyelven való oktatásának lehetõségét. Akkor az RMDSZ szövetségi elnöke, Kelemen Hunor mûvelõdési miniszter közleményében kijelentette, hogy a szövetség és kormánykoalíciós partnere, a Demokrata-Liberális Párt törvényhozói a szenátusban megakadályozzák a módosítás elfogadását. Kelemen szerint ez jó mozgósítással és fegyelemmel lehetséges, mivel egyik pártnak sem áll szándékában megváltoztatni a tanügyi törvényt. Petõ Csilla nagyváradi RMDSZ-es képviselõ, az alsóház szakbizottságának tagja kérdésünkre elmondta, úgy véli, a parlamenti vakációig hátralevõ néhány hétben nem kerül napirendre a volt D-LP-s Mircia Giurgiu Kolozs megyei törvényhozó javaslata. Különben is a jogszabály kimondja, hogy a román nyelven és irodalmon kívül minden más tantárgyat anyanyelven tanítanak a kisebbségi oktatásban. A szenátus a döntõ ház a módosító indítvány esetében, a változtatási javaslat jelenleg az oktatási állandó bizottságnál van. �?rdeklõdésünkre tegnap Bokor Tibor, a testület egyetlen RMDSZ-es tagja elmondta, hogy a bizottság fiókjában van a dokumentum, és egyelõre ott is marad. Csak az elsõ házban van a hallgatólagos elfogadásnak megszabott idõintervallum, a döntõ ház akár 25 évig is ülhet egy elõterjesztésen - amint ezt bizonyítja a kisebbségi törvény tervezete jó hat éve. Koalíciós szinten az a döntés született, hogy jegelik az indítványt, nem tûzik a bizottsági tárgyalások napirendjére, nem véleményezik, nem küldik a plénum elé az ülésszak végéig. Most a bizottságban többségben vannak a koalíciós erõk, így ezt meg tudják tenni. A felsõházban viszont mindössze egy fõvel van többségben a kormányoldal, s bár nehéz lehet az indítvány elfogadásához szükséges 69 igen szavazatot összehozni, nem kockáztatják a plénumbeli voksolást - magyarázta Bokor Tibor. Egy sarkalatos törvény elfogadásához vagy elfogadásának megakadályozásához jelen kell lennie a voksoláson az összes kormánypárti szenátornak, a minisztereknek, és ez az utóbbi idõben nemigen történt meg - magyarázta a Kovászna megyei honatya. Leszögezte továbbá, hogy nincs ok aggodalomra, õsztõl magyarul tanítják majd az ország földrajzát és történelmét, és tanév közben nem lesz mód a metodológia megváltoztatására. Ezzel azonban a tanügyi bizottságban nem hárultak el az akadályok, mert az illetõ román képviselõ még számos módosító indítványt elõterjesztett a tanügyi törvényhez, például meg akarná tiltani, hogy külföldrõl behozott könyvekbõl lehessen oktatni a kisebbségi tannyelvû iskolákban. A magyar közösséget ez nem érinti, de a kisebb létszámúakat igen, hiszen csupán néhány száz tankönyvet nem nyomtat az állam, a taneszközöket eddig külföldrõl szerezték be - tájékoztatta lapunkat a szenátor. Máté Zsófia, Reggeli �?jság Erdély.ma lapozás: 1-12
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
